Gulyás Mihály (iskolaigazgató, karnagy)

Mesterszállás, 1904 – Budapest 1996

1904. november 13-án született Mesterszálláson, vallását gyakorló római katolikus családban, ezért a zenei tehetséggel megáldott fiatal Gulyás Mihály a római katolikus kántortanító képzőt választotta, amelyet 1925-ben sikeresen elvégzett. Az előírásoknak megfelelően pályázott a csorvási katolikus fiúiskola harmadik tanítói állására, amely ebben az időszakban üresedőben volt. Az egyháztanács meghallgatta a jelentkezőket, Gulyás Mihálynak szavazott bizalmat, miután a kántori teendőkben való jártasságát jónak ítélte. Erre azért volt szükség, mert az egyház első számú kántora Kotlacsik Jakab Ferenc ebben az időszakban betegeskedett, a korábbi tanító Szántó Mihály pedig nem tudta helyettesíteni, mivel hangszer tudása nem volt. 1933-ban nősült meg, felesége Szabó Julianna (Mesterszállás, 1909-1983). Két fia született, Mihály (1935), Pál (1939). Csorvási tevékenységének három nagy területe volt. Pedagógiai munkássága: 1925-től a csorvási katolikus iskola tanítója, 1928-tól az Csorvási Iparostanonc Iskola tanítója is. 1940-ben a Csorvási Katolikus Iskola igazgatója, annak megszűnése 1948. után a II. számú iskola igazgatója 1951-ig. 1940-ben a katolikus iskolák felügyelőjének választották meg az esperesi kerületben. 1956 és 1959 között ismét a belterületi iskola igazgatója, majd pedig tanára 1968-ig. Egyházi és zenei tevékenysége: 1925-től kántor, ezt a tevékenységét 1948-ig folytatta. 1930-ban átvette a Csorvási Dalegylet vezetését, annak karnagya, ezt a feladatot 1968-ig végezte, a vegyes kar irányításával, megkapta a „Szocialista kultúráért” kitüntetést. Több miniszteri és egyéb országos elismerést. Közösségi tevékenysége: tagja és jegyzője a Katolikus Egyháztanácsnak, a Csorvási Katolikus Kör titkára 1930-tól 1948-ig. Ebben az időszakban szinte minden csorvási szervezetnek tagja, ami kultúrával, és karitatív tevékenységgel foglalkozott. Gulyás Mihály kántortanító, karnagy, tanfelügyelő, iskolaigazgató a csorvási oktatás és zenei élet máig legnagyobb személyisége. Településünkön ennek ellenére többször került a támadások középpontjába, 1930-ban a karnaggyá választása okozott vallási feszültséget, mert elődje protestáns vallású volt, csak úgy, mint a dalárda tagjainak többsége. 1944-ben egyhónapos távolléte miatt támadták, amelyet úgy értékeltek, hogy elhagyta állomáshelyét, a szovjet csapatok közeledtével. 1951-ben az iskolák összevonása alkalmával nem kapott lehetőséget az egyesített iskolák vezetésére, bár a falu minden lakója igazgató úrnak szólította. 1956-ban ismét a belterületi iskola igazgatója lett, mely tisztséget 1959-ig töltötte be. Gulyás Mihály 1968-ban vonult nyugdíjba, a csorvási oktatást és kultúrát 43 évig szolgálta. Ezt követően Budapestre költözött, ahol haláláig még 28 évigélt. Budapesti évei alatt a csillaghegyi római katolikus templomban kántori helyettesítést végzett és az egyházközösség tagja volt. Személyét a mai napig megbecsülés veszi körül. 1989-ben a település vezetése javaslatára Csorvás díszpolgárává választották. Ekkor mondta el a napjainkig érvényes gondolatait:” a szabadság nem azt jelenti, hogy mindent megtehetünk. Azt jelenti, hogy nem mindent akarunk megtenni” A Dalárda megalakulásának 90. évfordulójára már nem tudott eljönni Csorvásra. Az egykori csorvási dalos társak 1992 nyarán még egyszer meglátogatták, és utoljára vezényelhette a még élő kórustagok kicsiny csoportját. Hosszú életű volt; 1996. március 7-én halt meg Budapesten. 2004 novemberében 100. születésnapja alkalmából a Szent István utcai Általános Iskola falán munkásságának elismeréseként márványtáblát helyeztek el.